A kormánynak továbbra is az a célja, hogy a munkaerőpiaci aktivást és a foglalkoztatottak arányát növelje, ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) terhére összesen több, mint 460 milliárd forintnyi forrást fog felhasználni 2030-ig, és ezen pályázatok nagy részét már idén meghirdetheti – jelezte szerda reggeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.
Nyárig jöhetnek a foglalkoztatási-, ősszel az energiahatékonysági, télen pedig a technológiafejlesztési EU-pályázatok – vázolta fel a brüsszeli tárgyalások eredményétől is függő potenciális meghirdetési menetrendet az Indexnek az uniós forrásokért felelős Területfejlesztési Miniszteri Kabinet.
A forint gyengülése nyomán a 2014-2020-as Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) mintegy 200 milliárd forintnyi pénzügyi mozgástér jött létre, amelynek felét azzal a különleges megoldással tervezzük kitölteni, hogy a 2021-2027-es időszakban a GINOP Pluszban nyertes projektekből mintegy 100 milliárd forintnyit átforgatunk a GINOP terhére – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban egy friss kormánydöntés konkrét hátterét Greinstetter Balázs. A Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a GINOP-ért és a GINOP Pluszért felelős Irányító Hatóság vezetője, hangsúlyozta, hogy ez az átforgatás csupán egy technikai lépés, amely semmilyen hátrányt nem jelent azon cégeknek, akiket a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióban érinteni fog, sőt azzal az előnnyel is jár számukra, hogy később majd újabb GINOP Plusz pályázatra adhatnak be támogatási igényt. A területfejlesztési miniszter irányítása alatt dolgozó helyettes államtitkár azt is felvázolta, hogy konkrétan milyen folyamaton mennek át az érintett cégek, és azt is jelezte, hogy az említett 200 milliárd forintos mozgástér másik felét a nyáron már meghirdetett kkv forgóeszköz hitelkeret újra nyitásával töltik majd ki. Greinstetter kérdésünkre azt is elmondta, hogy mi várható a GINOP Plusz brüsszeli elfogadása és az új pályázatok meghirdetése terén.
Egy friss kormányrendelet jócskán lazított egyes uniós pályázatok támogatási előleg elszámolási szabályain, ami miatt akár több ezer cég is fellélegezhet a nehezülő gazdasági helyzetben, a beruházások elhúzódó végrehajtása mellett.
A 2021-2027-es uniós pályázati ciklusban kb. 9750 milliárd forint támogatási összegre lehet számítani, amelyből közvetlenül a vállalkozások beruházásaira vagy fejlesztésére 1490 milliárd forint költhető el és ebből a legnagyobb rész, mintegy 1000 milliárd a GINOP Pluszban látszik, amelyből eddig már 440 milliárd forintot ki is osztottak a nyerteseknek – derül ki a Via Credit összesítéséből, amelyhez átnézték a fejlesztési tervek, illetve a megítélt támogatások részleteit. Arra hívják fel a figyelmet, hogy idén a GINOP Pluszon belül nem lehet tömeges pályázatra számítani, de két kiírásban (K+F és Magyar Multi Program) összességében jelentős, mintegy 100 milliárd forintos keret kiosztása várható. Azt is előrevetítik, hogy inkább jövőre várható újabb uniós pályázati cunami.
Mindössze négy technikai-tartalmi jellegű nyitott kérdés van a 2021-2027-es Partnerségi Megállapodás kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokon, illetve ezeken felül egy horizontális jellegű ügy is van, így alapesetben a megállapodás felé haladnak a tárgyalások és az év vége előtt akár még valamennyi pénzt át is utalhat Brüsszel a magyar kormánynak, ha sikerül minden vitás kérdést lezárni – rajzolódik ki az EU-Monitor brüsszeli információiból.
A magyar fejlesztéspolitika domináns részét teszik ki az uniós források. Ezen belül pedig a meghatározó súlyt az úgynevezett „gazdaságfejlesztés” teszi ki, amely a most induló új hétéves uniós fejlesztési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szerint zajlana. A szöveg végleges változatát még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság. A Levegő Munkacsoport elvégezte a tervezet elemzését. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit mond ez a tervezet alapvető kérdésekről: a foglalkoztatásról, a kkv-k termelékenységi és technológiai fejlesztésről, az oktatásról és szakképzésről, illetve a gazdaságfejlesztési program környezeti és klímahatásairól. Összességében az mondható el, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó fejlesztési terv egyrészt nehezen összeegyeztethető a magyar kormány sok intézkedésével, amelyek a jóléti állam leépítésének fogalmával foglalhatók össze. Másrésztől pedig szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak.
Megnyílt ma a Zöld Nemzeti Bajnokok nevű uniós pályázat második beadási köre előtti előminősítési fázis, ami azt jelenti, hogy két hétig lehet benyújtani erre az előminősítésre a projektterveket és ha az pozitív elbírálást kap, csak utána lehet majd február közepén ténylegesen is benyújtani a pályázatokat.
Egy december 23-i módosítás miatt nem tegnap, hanem csak holnap, azaz január 5-én reggel 9-kor nyílik meg a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 kódszámú „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése”című felhívás, amely 136,67 milliárd forintos keretösszegű és amely lehetőségre Varga Mihály pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet keddi Facebook-posztjában.
Nemcsak a 2021-es év második fele hozott pályázati dömpinget Magyarországon, hanem 2022-es év első hónapjaiban is erre lehet számítani – hívja fel a figyelmet Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója, aki saját összesítése szerint mintegy 350 milliárdos pályázati csomagot tudott összeszedni 8 várható felhívás kapcsán.
2021-ben több mint egy tucat olyan érdekes uniós pályázat nyílt meg Magyarországon, amely a vállalkozások széles körét megmozgatta, hiszen több mint 12500 cég adott be támogatási kérelmet és az ipari vállalkozások számára megpályázható összeg elképesztően magas, bő 700 milliárd forint volt – mutat rá év végi összesítésében a Via Credit ügyvezető igazgatója. Mivel a 2014-2020-as ciklus pályázatai mellett már meghirdettek néhány olyat is, ami a 2021-2027-es időszakhoz tartozik, ezért Papadimitropulosz Alex úgy fogalmaz, hogy pályázati cunami söpört végig idén a vállalati szektoron, akinek várakozásai szerint lesz még 2022-ben is egy hasonlóan izgalmas hulláma, de utána alábbhagy a pályázati dömping.
„A magyar vállalkozásokat segítő pályázatok az év végén sem állhatnak meg: 100 milliárd forintos keretösszegű pályázat meghirdetéséről döntöttünk a kis- és középvállalkozásoknak. Ebből a cégek fejleszthetik technológiájukat, termelékenységüket, és növelhetik a versenyképességüket” – jelentette be hétfő reggeli Facebook-videójában Varga Mihály. Bár a videóból nem derült ki, de ez a GINOP Plusz-1.2.3-21 kódszámú felhívás, amelynek részletei meg is jelentek hétfő reggel a hivatalos pályázati oldalon.
Több ponton is módosította a kiíró a GINOP Pluszban a vállalati kutatást, fejlesztést és innovációt ösztönző, 136,67 milliárd forintos keretösszegű 2.1.1-es pályázatot – tudta meg a Világgazdaság. Ezek közül a legfontosabb most az, hogy nem egy-, hanem kétszakaszos lesz a beadás és a beadhatóság kezdete nem november 2-án nyílik meg, hanem csak december 13-án, így az első szakasz január 5-ig tart, a második pedig március 1-jétől 30-ig.
A nyáron meghirdetett első új GINOP-pályázat teljes 200 milliárd forintos keretének odaítéléséről döntött a kormány, sőt valójában 210 milliárdos támogatási keretet ítéltek meg 1700 nyertes vállalkozásnak – jelentette be csütörtök reggeli Facebook-videójában Varga Mihály.
Megjelent hétfőn a Magyar Multi Program uniós pályázati felhívás harmadik, minden eddiginél nagyobb, 100 milliárd forintos keretösszeggel kiírt köre, amelyre október 11-től adhatják be a támogatási igényüket a vállalkozások.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Fél éve még máshogy nézett ki a sztori.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
